IN SATU

Esti ima

köszönöm,Uram,

hogy Benned ma is

szerethetem magam

hernyó álmában

vígasztalta magát és

szárnyakkal ébredt

Megszűnt vonások medrében

kalandozik az emlékezet,

s,ha hajója új ráncok

könnysodrásában utat téveszt,

Adni csak akkor tudok,

ha maradni szeretnél.

Szárnyalni,ha engeded.

Ha nem engeded, és mennék,az fájni fog.

Velem is tarthatsz.

Tündér Ilona kertje.

Hűsít az aranyág.

Szivárványt övezni a derékon.

Azt hiszed,nem olyan egyszerű,

hogy szép vagy.

Mindenki,mindig csak akar valamit.

Addig egyszerű,amíg vannak rá szavak.

Ha neked,és nekem ugyanazt jelenti a szó.

De szavak nélkül csak a szemek csillogása vezet,

és a tér,amibe belekötött a szeretet.

Nem elég kézzelfogható?

 várom a megfoghatatlant,

szeretném,ha kidalolná szívemből a reményt

szeretném ,ha imába ölelné

s nem tudom,

az ima s a szavak

mezei virágokból fűzött illatok-e csupán,

s vajon úgy is hervadnak-e el,

várva a következő nyarat?

 "Vigyázz, hogy világosat gondolsz-e, vagy sötétet; mert amit gondoltál, megteremtetted.

A természet a természeti-világban alkot, a lélek a lelki-világban. Ha egy ruhát, bútort, akármit készítesz, előbb kigondolod, vagyis a lélek világában megalkotod, s csak aztán készíted el a természeti világban is, természetbeli eszközeiddel. Igazi alkotásod nem a természetben, de a lélekben lévő; egyik előbb-utóbb szétromlik, másik belérögződött a keletkezésének perceibe. S aki nem a jelenben és nem az időben létezik, hanem az idő egészét áthatja: nézi alkotásodat."

Bizonyára akad még különbség álmodozó, és az álmok megvalósítója között, de egy fontos különbség nyilvánvaló, míg előbbi végcélnak teszi a képzeletet, a másik eszköznek használja csupán, míg egyik csak élvezi,amit képzelete lehetségesként nyújt elé, addig a másik a képzeletet tervei kiegészítéséhez, fejlesztéséhez használja. S míg az egyik nem tesz semmit, addig a másik, a hit ajándékával, és a  képességek feltérképezésével, és akár mindent feláldozva is, de halad előre.

Talán ugyanezen a párhuzamon elindulva lehet vélni azt is, hogy ennyi a különbség rossz, és jó mintázatok között. Míg előbbiek folyamatosan sarkallják az embert arra,hogy mindig ugyanabba a hibába essen,utóbbiak segítenek elérhetővé tenni az önismeretet,és kiteljesedést. Előbbiek elhagyása csak akkor lehetséges, ha utóbbiról van önnönmagunkban kép, mikor már lecsiszolódott a félelem, és a védekezés álarca, ha van célja a metamorfózisnak. 

Miként,ahogy az álmodozónak sincs célja, a rossz mintázatoknak sincs, hiszen az ember csak szenved a rabigája alatt, és a sorsot,körülményeket okolja sikertelenségért, könnyen elfeledve,hogy minden eredményt előtte befektetés előzött meg.

Ahogy a kegyelem természete is nyilvánvaló, de annak egyre mélyebb és mélyebb megértéséhez szükség van tiszta látásra természetünkről,jellemünkről-és a hibáinkat is elfogadó szeretetre is.

Néha, mikor pillanatokra átlépjük azt a határt, honnantól a mese szabályai és valósága uralkodik, rajtakaphatjuk az érzékeinket a csaláson, és megfigyelhetjük,hogy pontosan a határ az,ami eddig a fantáziánkban létezett, és a túloldalára helyeztünk el minden valójában vágyhatót, és miközben törekvéseink ezek elérésére irányulnak, megfeledkezünk arról, hogy valójában teremtő erőnkkel képesek vagyunk elmosni,átlépni,nem létezővé tenni ezen határokat.

Kár azon gondolkozni,mi a valóság, az élet abszurditása kifogott eddig minden elképzelten, nincs ebben viszonyítási pont. 

Azt álmodtam, hogy egy éjjel meghaltam. Nem az zavart benne,hogy féltem, hanem az,hogy nem mondhattam el, és hogy soha többé nem tudom elmondani  mindazt, amit ki kellett volna,hogy nem bocsátottam meg,hogy nem kértem bocsánatot, hogy nem szerettem annyira,amennyire képes lettem volna. Meghaltam, és az a semmi,ami a szeretettől elválasztott, irtózatosan személytelen, és üres volt. Emlékezni fogok rá, mert nincs borzalmasabb érzés,mint elválasztva lenni a szeretettől.

Azt is álmodtam, hogy nagy vagyok. Képes mindenre, szívem forrásából minél többet adok, annál több fakad belőle, és ez az egység az egyetlen,ahol valójában teljes dimenzióimban létezhetek. Nem vágyott dolog volt ez, hanem fátyol nélküli látás.

Azt is álmodtam, hogy teremtek. Akaratom van, mindent elrendelve, és mindent a szükség szerint. Mindennek lett polca, és minden beérkező áru egyenlő ellenértéket képviselt minden kiadottal. És csak a saját szívem dobogását hallottam,és este, mikor lefeküdtem,vettem észre,hogy miféle torz maszkból simul ki az arcom valami olyanná, amit polcon nem találtam neki. Ezt is álmodtam.

Álmomban minden elhullajtott könnycsepp fizetőeszköz volt ,amit egy boltban lehetett levásárolni, Isten volt a kiszolgáló , és soha nem kérdezett semmit, és mindig pontosan tudta, mire van szükségem. A boldogság cseppjeiért hálával, a fájdalom cseppjeiért alázattal, majd Önmagával is.

Azt álmodtam, hogy szerelmes vagyok. Virágillatú látomás volt. Tavasz, és a szélzúgatta levelek hangja.

Végül felébredtem. Álom volt,tudom. Hinni akarok benne? Nem kell, mert az álmaim szegények. 

Elég,ha magad is körülnézel.

Lehetőségek

ha képeket is készített-

azt álomból, s napsugárból formázta

- majd elengedte

s,ha önmagán túladott-

úgy tért vissza hozzá,

mint amiképp visszatér a szeretet

gyöngyvirágos mosolyod terhével.

 ">www.youtube.com/v/RbZPyWI0Wds

Kell hozzá egy ilyen blog"szolgáltató", ahol mintha szándékosan dilettánsok ülnének (vagy szándékosan hülyék, de akkor legalább jeleznék,hogy ne fáradjon az ember fia,lyánya holmi irománnyal),vegyük csak azt az esetet,hogy a blogom 7 hónapja törölve van. :)

No comment.

(Magyarkodunk,magyarkodunk,he?)

Lássuk inkább az élővilágot,mert az első bekezdés az egész országra igaz,nemcsak ide szerintem,de a véleményem kifejtése támadási felületet adhatna egyes fajoknak,akiket lentebb fogok felsorolni,és nem ,mintha nem volnának védekezési mechanizmusaim, csak jobb a békesség, egy-egy vélemény nem lehet ennyire fontos...;)

Gombafajták(érzésileg az idegesítően viszket-től a büdöskurvaanyádtefasszopómiértnemhúzolinnenagecibe-ig):

- Legyünk őszinték,egyetlen ilyen faj van, a vallásos. Nem az a fajta, aki gyakorolja a hitét, az csendben van. A "fanatikus" fajta, aki szilárd meggyőződéssel rendelkezik,ami részemről még érthető is lenne, ha érdekes mód nem a provokáció, önigazolás, leckefelmodás állna ez mögött. Van kivétel, ami reményt kelt , de az külön faj.

Az a helyzet,hogy nem tudom a többi kategóriát. Tanulatlan vagyok.

Lehet,hogy átfogóbb jelzőket használok, és akkor nem kell sokat írni.

Mondjuk, legyen még a flóra,meg a fauna.

A gyengébbek kedvéért, ez a finn gőzfürdő, és a villanyborotva latin fordítása. Nah. 

(Csak ,hogy humort is fűzzek bele.)

Tehát flóra:

Mivel én személy szerint a vadvirágokat kedvelem, a Flórát jobban szeretem, mint az állatokat, szerintem ez érthető. Tudod,a flóra az az izé, ami olyan változatlannak tűnik, kivéve a tavaszt,meg az őszt, meg a szelet , aztán mégis, a keresztezés egészen jól működik. Mikor az írója csak úgy csacsog, és apró kis baráti diskurzusokba bocsátkozik a mezőn sétáló egyéb fajokkal. Kellemes, de néha belelépsz egy nagy tehénszarba, amit később egy virág szárán törölsz le...(? ). Ja. Vagy nem. Akkor bocs.

Néha cinikus vagyok.

Szóval a virágok szépek, a fák is, még a szú is, ami a fát rágja, dehát a természet ilyen.

Fauna:

Hmm, bizonyára vannak a nagyragadozók, a "régiek" biztosan, meg a megmondók, a kételkedők, egyéb erősen határozott nagyvadak, ami szép a maga nemében, de bizony, sok lúd is győz disznót, legyen az akár vaddisznó is ugyebár....Ludak, elég szörnyűek, és az velük a baj, hogy szörnyen büdös, amit kipottyantanak magukból(szar), és ezzel mindenhová bepiszkítanak...Hmm, persze az emberi faj képviseletében jelentkeznek a "vadászok",akiknek céljuk bármi,amire lőni lehet, ha tudnának.(Van,aki tud, de az szégyellje magát, más ember gyengesége szánalmas célpont nemesembernek ugyebár,he.) Arról nem is beszélve,hogy milyen már,mikor egy nemes feketepárduc (példának,lehetne hiéna is) pávát játszik a szavannán? 

Az egyéb, az pont te vagy, és amúgy is, fajok=kategóriák=ostobaság, szóval ne itt öltözködj,ha lehet,kérlek!

Nah.

Még egy csomó faj van ám,csak elfelejtettem.

És a növényevőkről is elfelejtettem mesélni.

ugyanaz a kör

ugyanaz a minta

a megkopott köpenyt

a megszokott fogasra

s ha feltámadt képzeted

szülne szokástól mentest

idegen kezek

(vagy sajátod tán)

óvatos kérdésekkel

tömik vissza

megrepedt dobozába

(Don Quijote sem kötött

békét a szélmalommal)

áldozz tán

sallangtól mentest

mert a veszítenivalót

amúgy is elviszi a szél

ismeretlen szájakon mondatva

vissza tanulságát

Ha jó,

s minden jó,

az összetorlódott szavak

semmivé foszlanak

a verőfényben,

s az elsimult felszínt

csak a változás örvényei

ringatják.

a látszatteremtő körbeszabott

létezel

arcod itt is van,ott is van

idő az ára a jelenlétnek

létezel

ha tudom rólad,pont most

itt vagy?....

...kiesőfélben zsebemből a kövület

hogy mit tettem oda,

mi ezzé vált?

álomkönnyes zsebkendőt

némi dohánymorzsára...

"Szavazz rám!
Beváltom minden reményed.
Nincs hangod?
Használd az enyémet!
Elindulok,
Ha harc, legyen harc!
Szavazz rám,
Régóta engem akarsz!

Pokoli népszerű vagyok!
Iszonyú szavahihető vagyok!
Gyönyörűen fogok énekelni,
Ha kapok még egy szavazatot!
Szavazz rám!

Ha majd a csúcson leszek,
Akkor is szeretlek Téged!
A Népem leszel
És én a Népzenészed!"  (Európa Kiadó)

Egy apró momentum Valaki szájából:

"- Vajon mi lenne,ha a nyugdíjasok nem szavazhatnának?...."

Ehelyett:

"Diktátori állás kiadó! Jelentkezni a Magyar Köztársaság főbejáratánál.

Kérjük a pályázókat,hogy a kifelé vonuló forgalmat NE akadályozzák!"

Vagy:

"Betegtájékoztató

Kérjük,hogy hozza magával az alábbiakat,a zavartalan ellátás érdekében:

- az intézményben eltöltött idő függvényében 1-3 garnitúra ágynemű;

- a gyógyszerei(A-Z-ig)

- 500 000 Ft készpénz, ha naponta 10 ms-nél többet szeretne orvost látni;

- 1 kg jó minőségű őrölt kávé,és konyakmeggy a nővéreknek;

- 1 pap, ha minden kötél szakad,és vallásos.

Felhívjuk a figyelmét,hogy ezek hiányában az 1998 évi 7654/123/544 törvény 123-as paragrafusának értelmében nem vagyunk kötelesek az ellátást teljesíteni!"

Szavazz Rá!

INGYEN!

"MEGEMLÉKEZÉS

A M. B.  mellszobornál, 21.. 03.30.-án, az oktatás áldozatainak emléknapján.

Ugyanott a P. S. mellszobornál csendes meditáció a fekete autós embereknek."

DOLGOZZON INGYEN!

SZAVAZZ RÁ!

Vagy:

" Fiatal nő, 2 gyermek anyja,munkavállaló.

Pontos hátránya a munkavállalásnak: 2 gyermek"

Vagy túl fiatal,vagy öreg,tökmindegy,sapka van a fejeden...

SZAVAZZ RÁ!

NE  szülj gyereket!

INGYEN!

Khm....bocsánat,de én szeret(nék) itt élni...

A Magyar Köztársaság volt miniszterelnöke:

"El lehet innen menni!"

SZAVAZZ RÁ!

Valahogy....

Asszondja,ha már itt tartunk:

"Nem emelkedik a diákhitel törlesztőrészlete,ez hazugság.Legfeljebb a törlesztőidő hosszabbodik meg....."

"-Tudja,csak csapongok az időben ide-oda,és mit látok mindenhol?! Birkákat!

Még jóhogy a vezetőjük akarok lenni!"

SZAVAZZ RÁ!

FONTOS VAGY!

és INGYEN VAN!

(mintha ez bármit számítana,te marha)

T. előrehajolt,eloltotta a cigarettáját,majd lassan R.-re nézett, aki már kimászott a párkányra,és onnan tekintett befelé.

-Felkészültél?- kérdezte R.-től,majd közelebbment.

-Persze,hogy nem.- mondta mosolygova R.,és megfordult.

T. lassan végisimította kezével R. szárnyait,majd csendesen még megszólalt.

- Tudod,hogy csak akkor zuhansz le,ha félsz....

Majd gyengéden lökött rajta egyet,és utánaugrott.